14.rész : Azt hittem többet jelentek neki.

Sziasztok! A most elkövetkezendő pár rész elég rövid lesz, de annál eseménydúsabb. Már előre megírtam jó pár részt, és vannak köztük hosszúak is, kérlek azért mert rövid olvassátok el,szerintem érdemes. Rengeteg izgalommal és történéssel készülök nektek! Köszönöm hogy olvassátok. Legyen szép napotok!

A jó kedvet felváltotta az ordibálás , soha nem volt ilyen csúnya vitán Rosaval mint ma este.
Rosa egyszer csak elkezdte felvinni a hangsúlyt mert megmertem kérdezni hogy most akkor mi van közte és Nath között.
A kérdésem a pontosan így szólt : - Most ugye akkor jártok a  'bátyuskámmal'? - igyekeztem édes hangsúllyal kérdezni.
A válasza nagy meglepődésemre : - Semmi közöd hozzá, és hogy hagyjuk ezt a témát mert nem szeretnék erről beszélni.- felvitte a hangsúlyt.

- Most komolyan Rosa előttem a legjobb barátnőm előtt titkolod? Ez nekem nagyon fáj.
- Arról beszélhetnénk ki mit titkol a másik előtt, te ,meg csak úgy 'véletlenül' Jayel egy ágyban kelsz fel reggel, és folyamatosan vele vagy.
- Tudod én azért vagyok folyamatosan Jay-el mert ő foglalkozott velem addig amíg rajtam volt a gipsz, meg amikor te sosem értél rám ő elfoglalt a hülyeségeivel, érdekes hogy pont te vágtad ezt a fejemhez mivel te hanyagoltál Nathan miatt. Ami egy időben nem is zavart mert örültem hogy egymásra találtatok. De miért nem lehet legalább nekem elmondani, nekem aki a legféltettebb titkaidat is tudja.Egyébként ha nagyon tudni akarod  Jay azért aludt az ágyamban mert a szüleinek is kellet egy ágy ahol alszanak. Nagyon nagyot csalódtam benned, nagyon fáj hogy így viszonyulsz hozzám. Pedig azt hittem tudod hogy bennem bármikor bízhatsz ,és hogy ennél többet jelentek neked.-itt már nem bírtam visszatartani a könnyeim .
- De miben hazudok neked Amira? Hiszen nincsen semmi különös.
- Rosa nincs semmi különös most komolyan?Miért szerintem az ha valakinek egy csókolózós kép a háttérképe egy lánnyal az már valami .De tudod mit hagyjuk , ha neked ez így jó .
- Amira szállj már le rólam  , kérlek hagyjuk .- üvöltette.
- Rosa , nem veszed észre hogy én törődök veled, azzal hogy mi van ,én csupán ezért kérdezősködöm.
- Te inkább fontoskodni akarsz. Majd ha itt van az ideje, mindent megtudsz . Már elegem van a folytonos kérdezősködésedből. - majd elrohant.

Rosa berohant a szobájába, majd becsapta maga mögött az ajtót.
Én szó szerint bőgtem a kanapén összekuporodva,nagyon nagyon szeretem Rosat, és utálok vitatkozni olyanokkal akik számomra nagyon fontosak.
10 perc múlva jött le  egy táskával és az ajtó felé közeledett.

- Most meg mégis  hova mész?.-kérdeztem szipogva.
- Nathan után a keresztszüleihez.-válaszolta .ami nekem nagyon fájt.-
- Látod erről beszélek már is mész utána, nem gondolod hogy ezt meg kéne beszélnünk?
- Nem,nem gondolom én nem akarok most veled beszélni egy darabig , elegem van a folyamatos kérdezősködésedből , nem rád tartózik hogy mi van velünk.- válaszolta kegyetlenül a végét már üvöltötte, úgy hogy még egy könnyet sem ejtet. Mi előtt kiment volna az ajtón utána ordítottam :-  Bárcsak soha nem találkoztunk volna a fiúkkal, mert akkor  most nem tennénk ezt egymással.
Még utoljára visszanézett , majd beült a taxiba és elhajtott.
Talán csak én húzom fel ezen magam? Azt hittem többet ér a barátságunk.De most úgy érzem vége , soha többet nem látjuk egymást.

Ültem a kanapén és csak zokogtam, legbelül valami megváltozott. Összeomlottam. Csak ürességet érzek. Már hajnali fél 4, de még mindig nem tudok elaludni. Csak bambulok magam elé ,a könnyek csak úgy peregnek az arcomon. Nagyon fáj minden egyes gondolatom. Bárcsak itt lenne most anyu és átölelne, meg vigasztalna és biztatna hogy minden rendbe lesz. Most nem hiszem hogy ez lenne. Rosa nem tudom miért kapta fel ennyire a vizet egy ilyen kérdésen. Vagy egyáltalán miért nem akarja elmondani nekem az igazságot. Legjobb barátnők voltunk, és nekem még mindig ő a szívem csücske. Remélem ez a dolog idővel helyrejön. Már most hiányzik. Reggel 6 óra volt a gondolataim és a könnyeim végre álomba ringattak.

Rémálmom volt 4 óra múlva sírva keltem fel , éreztem ha valakit most nem ölelhetek át és nem mondhatom el mi történt  depresszióba esem. Sírástól nem láttam semmit és a remegő kezeimmel kerestem a telefonom,  mikor meglett elkezdtem tárcsázni................................